Úgy három évvel ezelőtt láttam egy kisebb kiállítást a műveiből Debrecenben, a Déri Múzeumban. Mintegy negyven litográfiáját állították ki akkor. Lenyűgöző volt. És most amikor a Pingvin Patika jóvoltából egy nagyszabású kiállítás sorozat vándorolt Magyarország 5 nagyobb városáról városára (Békéscsaba, Szeged, Debrecen, Kecskemét és Szolnok) muszáj volt újra látnom. A mostani kiállítás mintegy 112 darab színes litográfiát tartalmazott.
A litográfia kőről való nyomtatást, kőrajzot jelent. Síknyomtatás elvén működő grafikai eljárás. Az olaj és a víz kölcsönös taszításának elvén működik. Egy simára csiszolt porózus kőlapra, többnyire mészkőlapra speciális, koromból és zsírból készült litográfiai krétával rajzolnak. Ez a kőrajz. A rajzra nyomdafestéket raknak, amit az olajos felületen megtapad, a kőlap vízzel benedvesített részein viszont nem, így az odakerült festék egyszerű eljárással lemosható. A nyomtatásra szánt papírlapot a kőlapra helyezik, majd hozzápréselik. A nagy nyomásra az olajos részek átadják a festéket, így jön létre a litográfia. A többszínű nyomathoz több kőlap szükséges. Ez esetben minden szín külön kőlapot kap, és ügyelni kell rá, hogy a lapot pontosan helyezzék el, hogy a kontúrok illeszkedjenek.
Marc Chagall, a zsidó származású francia festőművész Oroszországban született és egy ösztöndíjnak köszönhetően került a huszadik század elején Párizsba, a művészetek városába. Ott nemcsak a művészeti akadémiát látogatta, hanem számos galériát és múzeumot is. Csodálója volt Van Goghnak, nagy hatással volt rá a fauvisták merész színhasználata. Megismerkedett jónéhány híres művésszel és költővel, köztük Blaise Cendrars-szal és Guillaume Apollinaire-rel is. Tanulmányozta a kubizmus és a szimbolizmus technikáját.
A huszas években Gogol Holt lelkek című regényéhez, majd La Fontaine meséihez készített könyvillusztrációkat. Első egyéni kiállítása New Yorkban nyílt, a cirkusz sorozatból 19 gouache került a nagyközönség elé. 1931-ben megjelent önéletrajza Életem címmel, melyet a felesége fordított.
Művészetében nagy hangsúlyt kap bibliai sorozata, amely a teremtés történetétől a királyok koráig viszi végig az ószövetségi történeteket. A téma már korán érdekelni kezdte, de a harmincas években kapott felkérést illusztráció sorozat elkészítésére. Felkereste az ószövetségi helyeket Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban.
Utazásokat tesz Hollandiába, hogy megismerje Rembrandt rézkarcait, majd Spanyolországba, hogy tanulmányozza El Greco műveit.
A második világháború és az antiszemitizmus terjedésének hatására olyan műveket is készített, melyek a zsidóság tragikus sorsát ábrázolják. Az ezt követő időszakban a grafikái megszínesedtek, ezzel is kiteljesítve művészi elképzeléseit.
A hatvanas-hetvenes években a monumentális alkotásokba kezd. André Malraux megrendelte a párizsi Opera mennyezeti falfestményét, amit két évi munkával készített el. Színes üvegablakokat tervezett, többek között a reims-i, metz-i és chichester-i katedrális, a jeruzsálemi Hadassa kórház zsinagógája, a New York-i ENSZ-székház, a zürichi Fraumünster-templom számára, illetve a délkelet-angliai Kent tartomány Tudeley nevű kis falujában áll az a templom, amelynek teljes egészében Chagall tervezte az ablakait.Még életében múzeuma nyílt Nizza városában. 98 évet élt, és nagy hatást gyakorolt a huszadik század művészetére. Művei, festmények, grafikák, illusztrációk, szobrok, kerámiák, üvegablakok és freskók, egy különös világot tárnak elénk, melyből a szépség, a tisztaság és a szeretet árad.
A kiállításon a bibliai sorozatból láthattunk számos művet, de a cirkusz sorozat néhány darabja is helyet kapott a kiállított tárgyak között. Személyes kedvencem az 1962-ben készült Párizs látomása című műve. Zseniális.
(Forrás: wikipédia, Marc Chagall kiállítás katalógusa)
